[ Pobierz całość w formacie PDF ]
A jelenlévQk hangos tetszésnyilvánítással nyugtázták az ítéletet.
Erika ujjongott örömében. Norbert Ravenow azonban nem volt elé-
gedett. Érezte, hogy ez a felmentés nem köszörülte ki a becsületén
esett csorbát. Nem derült ki a bácsikája halálának oka sem, Qt pedig
csak azért mentették fel, mert nem tudták rábizonyítani a gyilkossá-
got.
Ezért az öröm legcsekélyebb jele sem látszott az arcán. Összeszo-
rított foggal fogadta a gratulációkat, és szomorúan arrafelé nézett,
ahol Erika ült.
A lány azonban már eltqnt. Úton volt hazafelé, hogy megvigye
Rosénak a jó hírt.
P megelégedett ennyivel, mert szentül meg volt gyQzQdve róla,
hogy ezzel sikerült lemosni a Norbert becsületén esett foltot. Repe-
sett a szíve örömében. Édesanyja nyakába ugrott, akivel otthon elsQ-
nek találkozott. Egyszerre sírt és nevetett.
Hála istennek, Norbertet felmentették! ujjongott, azzal máris
faképnél hagyta az anyját, aki zavartan bámult utána. Egyenesen Ro-
se szobájába futott.
Felmentették! kiáltotta boldogan.
Rose átölelte a húgát, és kitört belQle a zokogás.
Rika, ez igaz?
Erika megsimogatta a nQvére haját.
Nyugodj meg, édesem, most már minden rendben lesz! Halla-
nod kellett volna doktor Volkmar védQbeszédét! Csodálatosan szó-
nokolt! Ó, de nagyszerq ember, Rose!
Ebben a pillanatban belépett az édesanyjuk.
Rika, megtudhatnám végre, mi történt, és hogy hol voltál? Hon-
nan tudod, hogy doktor Ravenowot felmentették?
A lány megpördült, és villámló szemekkel nézed az anyjára.
De mama, még mindig doktor Ravenownak nevezed? P a mi
Norbertünk, a családunkhoz tartozik, ezért felhagyhatnál végre ezzel
a rideg hanggal. Tudni akarod, hogy hol voltam, és honnan tudom,
hogy felmentették? Ott voltam a tárgyaláson, mint csaknem vala-
mennyi barátja és közeli ismerQse Legalább egyikünknek ott kellett
lennie.
Az asszony haragosan összevonta a szemöldökét.
Ez hallatlan!
De mama! Szívtelenség lett volna, ha egyikünk nem ment volna
el. Werner úr is ott volt, és nagyon szépen beszélt NorbertrQl. Na-
gyon szégyellem, hogy a papa nem jött el.
Apátok ott volt közölte az édesanyja.
Igazán? csodálkozott Erika.
Ha mondom!
Rika az anyja nyakába vetette magát.
Ennek Qszintén örülök. Hiszen akkor mégiscsak felülkerekedett
bennetek a jóérzés, s nem csak az fontos, hogy mások mit mondanak.
Mit össze nem hordasz itt nekem, Rika! Szidást érdemelnél,
amiért elmentél a tárgyalásra. Lásd be, kénytelenek voltunk a háttér-
be húzódni különben minket is belerángattak volna az ügybe. Na-
gyon féltem, hogy doktor Ravenow esetleg elárulja, milyen kapcso-
latban áll Roséval.
EbbQl is látszik, hogy nem ismered Qt, mama inkább meghalt
volna, mint hogy Rosét belekeverje a dologba. Csodálkozom, hogy
nem láttam a papát.
Bizonyára óvatos volt. ElQször meg akart gyQzQdni róla, hogy
más ismerQseink is ott lesznek-e ezért nyilván a háttérben maradt,
nehogy Norbert meglássa és köszönjön neki. Az végzetes lett volna.
A lányok összenéztek.
Szóval így állunk! mondta csalódottan Erika. Én az elsQ sor-
ban ültem, és végig bátorítóan néztem rá.
Szent ég! Mi van, ha apád észrevett?
Gondolod, hogy elszégyellné magát, amiért Q csak hátul mert
leülni?
Nem, szerintem nagyon dühös lenne rád rótta meg kisebbik
lányát Hallné.
Erika nem válaszolt. Örült, amikor az édesanyja kiment, és kettes-
ben maradhatott Roséval. A lehetQ legrészletesebben beszámolt neki
a tárgyalóteremben történtekrQl.
Rose csüggött minden szaván.
Mit gondolsz, Rika, azonnal szabadon engedték Norbertet?
Nem tudom, Rose, de hamarosan megtudjuk. Mihelyt kiszaba-
dul, telefonálni fog, ebben biztos vagyok. Gondolom, doktor
Volkmar vele marad egy kis idQre, legalább amíg valamelyest újból
hozzászokik a szabadsághoz. Remélem, odahaza minden készben áll
Norbert fogadására, hiszen Josef, Anton bácsi inasa, velem egy idQ-
ben hagyta el a tárgyalótermet.
A testvérek még elbeszélgettek errQl-arról, közben egyre kifelé fü-
leltek, mintha tartanának valamitQl. Nem tudták, hogy idQközben
hazaért Hall úr is, akit a felesége már türelmetlenül várt.
A tárgyalásról jössz, Georg? kérdezte, a férje elébe sietve, aki
nem tqnt túlságosan jókedvqnek.
Igen, onnan. Nagyon sok ismerQsünk ott volt, ezért én is beme-
részkedtem a terembe. Persze igyekeztem a háttérben maradni, ne-
hogy doktor Ravenow meglásson. Felmentették ugyan, de csupán
azért, mert nem tudták rábizonyítani, hogy valóban meggyilkolta a
nagybátyját. Tudod, hogy hiszek az ártatlanságában, de mégis rávetül
a gyanú árnyéka, hiszen az igazi gyilkost nem találták meg. Ugye
megérted, hogy ezek után nem fogadhatom be a családunkba?
Hallné kissé meghökkenve nézett a férjére.
De Georg, mit szól majd ehhez Rose?
A férfi szigorú arcot vágott.
Majd belenyugszik, hogy szakítania kell Ravenowval.
Hallné mélyet sóhajtott.
Istenem, de borzasztó! Azt hittem, most már minden jóra fordul.
Döbbenetében még arról is megfeledkezett hogy elmesélje a fér-
jének, Erika is részt vett a tárgyaláson.
Rosszul hitted! kiáltotta Hall úr idegesen, és fontoskodva ki-
húzta magát. Szó sem lehet róla, hogy befogadjak a családomba
egy olyan embert, akit csupán bizonyítékok hiányában mentettek fel.
Mi legyen Roséval?
A férfi kidüllesztette a mellét.
Éppen errQl akarok beszélni. Gondolhatod, hogy lehetQségeim-
hez mérten szeretném kárpótolni a gyermekemet azért, hogy fel kell
adnia ezt a szerelmi álmát. Hazafele jövet mindent átgondoltam.
Hallgass ide! Rose már régen vágyik arra, hogy Olaszországba utaz-
hasson, meglátogassa Rómát és Firenzét, s ott mqvészeti tanulmá-
nyokat folytasson. Eddig elleneztem a dolgot, s ha férjhez ment vol-
na, egyébként is meghiúsult volna az egész. Most azonban elenge-
dem, hogy eltereljem a gondolatait. Te a lehetQ leghamarabb elutazol
vele, elviszed Rómába, Pighetti professzor házába, ahol annak idején
mi is eltöltöttünk néhány hetet. Rose jó helyen lesz nála és a felesé-
génél. Te is ott maradhatsz vele néhány hétig, amíg megszokja az új
környezetet. Erika itthon marad velem, hogy ne legyek egyedül. Én
most nem tarthatok veletek, pillanatnyilag teljesen idekötnek az üzle-
ti ügyeim. Rose vigaszt talál majd a mqvészeti tanulmányaiban, az
öreg Pighetti professzor pedig, akit mindig is nagyon rokonszenves- [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]
zanotowane.pl doc.pisz.pl pdf.pisz.pl akte20.pev.pl
A jelenlévQk hangos tetszésnyilvánítással nyugtázták az ítéletet.
Erika ujjongott örömében. Norbert Ravenow azonban nem volt elé-
gedett. Érezte, hogy ez a felmentés nem köszörülte ki a becsületén
esett csorbát. Nem derült ki a bácsikája halálának oka sem, Qt pedig
csak azért mentették fel, mert nem tudták rábizonyítani a gyilkossá-
got.
Ezért az öröm legcsekélyebb jele sem látszott az arcán. Összeszo-
rított foggal fogadta a gratulációkat, és szomorúan arrafelé nézett,
ahol Erika ült.
A lány azonban már eltqnt. Úton volt hazafelé, hogy megvigye
Rosénak a jó hírt.
P megelégedett ennyivel, mert szentül meg volt gyQzQdve róla,
hogy ezzel sikerült lemosni a Norbert becsületén esett foltot. Repe-
sett a szíve örömében. Édesanyja nyakába ugrott, akivel otthon elsQ-
nek találkozott. Egyszerre sírt és nevetett.
Hála istennek, Norbertet felmentették! ujjongott, azzal máris
faképnél hagyta az anyját, aki zavartan bámult utána. Egyenesen Ro-
se szobájába futott.
Felmentették! kiáltotta boldogan.
Rose átölelte a húgát, és kitört belQle a zokogás.
Rika, ez igaz?
Erika megsimogatta a nQvére haját.
Nyugodj meg, édesem, most már minden rendben lesz! Halla-
nod kellett volna doktor Volkmar védQbeszédét! Csodálatosan szó-
nokolt! Ó, de nagyszerq ember, Rose!
Ebben a pillanatban belépett az édesanyjuk.
Rika, megtudhatnám végre, mi történt, és hogy hol voltál? Hon-
nan tudod, hogy doktor Ravenowot felmentették?
A lány megpördült, és villámló szemekkel nézed az anyjára.
De mama, még mindig doktor Ravenownak nevezed? P a mi
Norbertünk, a családunkhoz tartozik, ezért felhagyhatnál végre ezzel
a rideg hanggal. Tudni akarod, hogy hol voltam, és honnan tudom,
hogy felmentették? Ott voltam a tárgyaláson, mint csaknem vala-
mennyi barátja és közeli ismerQse Legalább egyikünknek ott kellett
lennie.
Az asszony haragosan összevonta a szemöldökét.
Ez hallatlan!
De mama! Szívtelenség lett volna, ha egyikünk nem ment volna
el. Werner úr is ott volt, és nagyon szépen beszélt NorbertrQl. Na-
gyon szégyellem, hogy a papa nem jött el.
Apátok ott volt közölte az édesanyja.
Igazán? csodálkozott Erika.
Ha mondom!
Rika az anyja nyakába vetette magát.
Ennek Qszintén örülök. Hiszen akkor mégiscsak felülkerekedett
bennetek a jóérzés, s nem csak az fontos, hogy mások mit mondanak.
Mit össze nem hordasz itt nekem, Rika! Szidást érdemelnél,
amiért elmentél a tárgyalásra. Lásd be, kénytelenek voltunk a háttér-
be húzódni különben minket is belerángattak volna az ügybe. Na-
gyon féltem, hogy doktor Ravenow esetleg elárulja, milyen kapcso-
latban áll Roséval.
EbbQl is látszik, hogy nem ismered Qt, mama inkább meghalt
volna, mint hogy Rosét belekeverje a dologba. Csodálkozom, hogy
nem láttam a papát.
Bizonyára óvatos volt. ElQször meg akart gyQzQdni róla, hogy
más ismerQseink is ott lesznek-e ezért nyilván a háttérben maradt,
nehogy Norbert meglássa és köszönjön neki. Az végzetes lett volna.
A lányok összenéztek.
Szóval így állunk! mondta csalódottan Erika. Én az elsQ sor-
ban ültem, és végig bátorítóan néztem rá.
Szent ég! Mi van, ha apád észrevett?
Gondolod, hogy elszégyellné magát, amiért Q csak hátul mert
leülni?
Nem, szerintem nagyon dühös lenne rád rótta meg kisebbik
lányát Hallné.
Erika nem válaszolt. Örült, amikor az édesanyja kiment, és kettes-
ben maradhatott Roséval. A lehetQ legrészletesebben beszámolt neki
a tárgyalóteremben történtekrQl.
Rose csüggött minden szaván.
Mit gondolsz, Rika, azonnal szabadon engedték Norbertet?
Nem tudom, Rose, de hamarosan megtudjuk. Mihelyt kiszaba-
dul, telefonálni fog, ebben biztos vagyok. Gondolom, doktor
Volkmar vele marad egy kis idQre, legalább amíg valamelyest újból
hozzászokik a szabadsághoz. Remélem, odahaza minden készben áll
Norbert fogadására, hiszen Josef, Anton bácsi inasa, velem egy idQ-
ben hagyta el a tárgyalótermet.
A testvérek még elbeszélgettek errQl-arról, közben egyre kifelé fü-
leltek, mintha tartanának valamitQl. Nem tudták, hogy idQközben
hazaért Hall úr is, akit a felesége már türelmetlenül várt.
A tárgyalásról jössz, Georg? kérdezte, a férje elébe sietve, aki
nem tqnt túlságosan jókedvqnek.
Igen, onnan. Nagyon sok ismerQsünk ott volt, ezért én is beme-
részkedtem a terembe. Persze igyekeztem a háttérben maradni, ne-
hogy doktor Ravenow meglásson. Felmentették ugyan, de csupán
azért, mert nem tudták rábizonyítani, hogy valóban meggyilkolta a
nagybátyját. Tudod, hogy hiszek az ártatlanságában, de mégis rávetül
a gyanú árnyéka, hiszen az igazi gyilkost nem találták meg. Ugye
megérted, hogy ezek után nem fogadhatom be a családunkba?
Hallné kissé meghökkenve nézett a férjére.
De Georg, mit szól majd ehhez Rose?
A férfi szigorú arcot vágott.
Majd belenyugszik, hogy szakítania kell Ravenowval.
Hallné mélyet sóhajtott.
Istenem, de borzasztó! Azt hittem, most már minden jóra fordul.
Döbbenetében még arról is megfeledkezett hogy elmesélje a fér-
jének, Erika is részt vett a tárgyaláson.
Rosszul hitted! kiáltotta Hall úr idegesen, és fontoskodva ki-
húzta magát. Szó sem lehet róla, hogy befogadjak a családomba
egy olyan embert, akit csupán bizonyítékok hiányában mentettek fel.
Mi legyen Roséval?
A férfi kidüllesztette a mellét.
Éppen errQl akarok beszélni. Gondolhatod, hogy lehetQségeim-
hez mérten szeretném kárpótolni a gyermekemet azért, hogy fel kell
adnia ezt a szerelmi álmát. Hazafele jövet mindent átgondoltam.
Hallgass ide! Rose már régen vágyik arra, hogy Olaszországba utaz-
hasson, meglátogassa Rómát és Firenzét, s ott mqvészeti tanulmá-
nyokat folytasson. Eddig elleneztem a dolgot, s ha férjhez ment vol-
na, egyébként is meghiúsult volna az egész. Most azonban elenge-
dem, hogy eltereljem a gondolatait. Te a lehetQ leghamarabb elutazol
vele, elviszed Rómába, Pighetti professzor házába, ahol annak idején
mi is eltöltöttünk néhány hetet. Rose jó helyen lesz nála és a felesé-
génél. Te is ott maradhatsz vele néhány hétig, amíg megszokja az új
környezetet. Erika itthon marad velem, hogy ne legyek egyedül. Én
most nem tarthatok veletek, pillanatnyilag teljesen idekötnek az üzle-
ti ügyeim. Rose vigaszt talál majd a mqvészeti tanulmányaiban, az
öreg Pighetti professzor pedig, akit mindig is nagyon rokonszenves- [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]